Ordasról

A helynév eredetét illetően puszta személynévből alakult ki magyar névadással. A Vrdas szó az előzmény. Az Ordas a feketével, barnával tarkított színű melléknév az előzménye. Ezt a melléknevet elsődlegesen a farkas jelentésváltozásra használták. A monda szerint Ordason sok farkas tanyázott.

Ordas korai történetét illetően a legkorábbi írásos anyag 1239-ből való. Ezen oklevél IV. Béla király 13 főt lovas csősz / hírvivő/ szolgálatra rendelt, hogy a szekszárdi monostornak szolgáljanak. A hírvivők neveit is pontosan ismerjük: Hoya, Nyna, Bonchoy, Mocou, Guta, Tonka, Zotor, Endre, Ludwen, Ipos, Buta, Mika, Miclous.

Ekkor a falut fehérvár népei lakták. Az tény, hogy már a XIII. századból létezik róla írásos emlék, előrevetíti azt, hogy már korábban is lakott volt.

Ez a kis falu a török hódoltság ideje alatt is fennmaradt, amit az 1560. évi szegedi szandzsák defterének részletes összeírása tanúsít.

Ordas község Bács-Kiskun megyében található, közvetlenül a Duna jobb partján, Kalocsától Északra, 18 km-re. Ordas tipikus alföldi település. Bár közel van, a Dunántúloz, a Duna elszigetelte tőle, és megerősítette síksági jellegét. Földrajzi elhelyezkedését tekintve egy „paradicsom”, a föld, a víz, levegő együttes megléte irigyelhető adottság. A falu jellegzetes növényei: fűszerpaprika, korai burgonya, takarmánynövények.

Ordas község messze a legközelebb fekszik a Dunához ezen a vidéken – mondhatni, a partjára épült. Az ’50-es, ’60-as évek tájékán sűrűnek mondható hajóforgalmat bonyolított le a falu magába foglalva az áru- és személyszállítást egyaránt. Hajnallal indult Ordasról egy hajó a fővárosba, mezőgazdasági rakománnyal, mint krumpli, saláta, káposzta, hagyma, paprika, amit a környékbeliek termesztettek. Kora reggel kikötöttek Pesten, kirakodtak, eladták a terményeket, majd a maradékkal este visszatértek Ordasra. Erre ma sajnos nincs kereslet, a szállítás pedig egyre inkább áttevődik a szárazföldre, az utakra. Az utasokat szállító hajó szintén reggel ment, este jött vissza Ordasra.

A falukép egyszerűen lenyűgöző. A falucska utcáit többnyire 80-110 éves lakóépületek alkotják, de nem ritkák a 130-160 telet is megélt házak.

Néhány legenda, monda Ordasról:

A töltésen belül a Tölgyfa utcánál Ács Sándor kertje végénél az ordasiak karácsony éjfélén lángokat láttak a földből fellobbanni. Sokak szerint itt arany van elásva, ami karácsony éjfélén tisztítja magát.

A kutyás-báró

A Rákóczi Utcában lakott régen egy dúsgazdag ember, aki báró volt. A néphagyomány szerint több katonát kellett volna kiállítania a vagyona miatt, mint amennyit kiállított. Mivel a katonaállítási kötelezettségnek nem tett eleget, a törvényt kijátszotta. Ezért több száz kutyát kellett tartania a lakásán büntetésből.

Csordakút:

A török időben a Csordakútba rejtette el a lakosság a templom harangját. Mára már betemetődött.

Tölgyfa-kút:

A török elől egy rézbográcsban itt ásták el az aranyat. A déli harangszókor, ha a tölgyfaág és a kútgém árnyéka egybeesik, attól kb. 10 lépésre van elásva a kincs. Mások szerint viszont a tölgyfa ágának árnyéka az év egy bizonyos napján arra a helyre vetődik, ahol a kincs el van ásva.


II. József türelmi rendeletéből épült a református templom 1785/1786-ban a gyülekezet erejéből. A templom belsejében értékes fafaragásokat lehet találni, melyek Szerváciusz Péter híres fafaragó munkái. A legértékesebb alkotás a szószék felett lévő fakupola. A templomot 1828-ban tatarozták, és az északi részén 3 öllel meghosszabbították a karzatot.1934-ben Molnár András készítette el a kis karzatot.

1970-72-ben volt legközelebb tatarozás: a templom tornyának külső-belső felújítása, majd utoljára 1986-ban, mikor Simon István volt a lelkész.


 


Nagyobb térképre váltás